Húsvéti körmenet Arucasban (Gran Canaria) 2019.


Arucas, egy kis városka, Las Palmas agglomerációs övezetében. A templom és így a körmenet is, a kisebbek közé sorolható Spanyolországban!
Összeszedtem néhány gondolatot a spanyolországi húsvétról:
“Mint minden keresztény kultúrájú országban, Spanyolországban is helyet kapnak a húsvéti hagyományok az éves ünnepi kalendáriumban. A legtöbb eleme megegyezik a magyar húsvéti tradíciókkal, a legfontosabb különbség, hogy a mi kissé barbár vödrös, illetve orosz kölnis locsolási szokásunk számukra teljességgel ismeretlen, másrészt a nyuszi mint húsvéti főszereplő ugyan létezik, de csakis mellékszerepben, és sajnos leginkább grillezett formában.
Húsvét vasárnap előtt pont egy héttel van Virágvasárnap, amit sok nyelven Pálmavasárnapnak is hívnak: ez az a nap, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, és a nép egyes források szerint pálmákat borított az útra tisztelete jeléül. Hívják ezt a napot La Burretának is, ami a burro, azaz szamár névből ered, és a névvel egyértelműen arra a szamárra utalnak, aki Jézust a hátán vitte be Jeruzsálembe.
Ezzel kezdetét veszi a Semana Santa, azaz a Nagyhét, ami minden spanyol számára ünnep, vallási hovatartozástól függetlenül: ilyenkor az iskolákban tavaszi szünet van, sok munkahelyen nem, vagy csak részben kell dolgozni. Mint minden ünnepen, ilyenkor is összegyűlik a teljes család, és kiadós ebéddel teszik emlékezetessé a húsvétot. Ilyenkor is remek ételek sora kerül a családtagok elé, igazi terülj-terülj asztalka, amit különösen értékelnek azok, akiknek éppen véget ért a böjt időszakának önmegtartóztatása.
A szent hét vallási eseményekben igen gazdag, ilyenkor az egyházak és szerzetesi rendek tagjai töltik meg az utcákat; katedrálisokból és templomokból induló körmenetek és felvonulások idézik fel Jézus elítélésének, passiójának és keresztre feszítésének minden pillanatát.
Ez a hagyomány az inkvizíció idejére vezethető vissza. Hordozható állványzaton trónokat, a passió jeleneteit vagy szenteket ábrázoló szobrokat visznek körbe a városokban és falvakban. A gazdagon díszített, súlyos trónokon, melyeket akár 30 markos férfi (costaleros) is cipelhet, Mária és Jézus ül. Bár Spanyolország minden részén hasonlóak a felvonulások, az Andalúziában tartott ünnep vált világszerte a legismertebbé.
A pompás trónusokat vezeklők, ahogy itt nevezik, penitentesek követik, akik arcukat elfedve jellegzetes jelmezben vonulnak az utcákon. Az öltözékek nagyon fontosak, egy-egy egyházi közösségre jellemzőek, szinte egyenruhának számítanak. Az arc elfedése a szenvedést, a fájdalmat jelképezi, illetve szégyent, hogy Jézust keresztre feszítették. Vasárnap, a feltámadás örömére leveszik a maszkokat és anélkül járják az utcákat. A penitenteseket követik a fekete ruhába öltözött, gyertyákat vivő nők, akiket servidoras-nak hívnak. A menet előtt katonai zenekar adja a ritmust. Minden településnek megvannak az egyedi szokásai, hogy pontosan hogyan is ünneplik a húsvétot.
A körmenetre való készülődés jóval Semana Santa előtt megkezdődik a spanyol településeken. A Cofradiák (ereklye vagy szent tiszteletére létrehozott egyházi közösség) feldíszítik a trónusokat, a papok megáldják az előkészületeket, a hordozók buzgás gyakorolnak a felvonulásra, hogy minden lépésük összehangolt legyen. Hatalmas megtiszteltetésnek számít, ha valakit hordozónak választanak.
Bár a húsvétot megelőző hét az ünneplésről szól, ennek ellenére csak Nagycsütörtök és Nagypéntek munkaszüneti nap, húsvét hétfő már munkanap. Az egyhetes ünneplés után minden visszatér a megszokott kerékvágásba. Igaz csak néhány hétre, hiszen hamarosan érkezik Pünkösd, amikor ismét megáll az élet.”

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás