Azt gondolom, hogy most, minden értelmes miskolcinak, pártállástól függetlenül, kutya kötelessége segíteni a jelenlegi városvezetést, egészen addig, amíg a saját maguk által is megfogalmazott céljaik szerint intézik a város ügyeit!

Elmondom, hogy szerintem miért:
A ’80-as évek közepére, kialakult egy, az akkori állapotok között elfogadható helyzet Miskolcon. Ugyan, a szocialistának nevezett körülmények között, de működtek a kisebb, nagyobb vállalatok. Sok-sok lakás épült. Túl voltunk a nagy Sajó árvízen, ami elindította a cigányság kényszerű integrálódását (amit a felépülő Avasi lakótelepre költözők jelentősen megszenvedtek) és ebből a helyzetből lehetett volna tovább építkezni. De jött az acélipari válság, ami nagy sebeket ejtett a város cégeiben. Ráadásul, a ’90-es évek elején, a privatizációnak nevezet folyamat Miskolcon, az országos átlaghoz képest is kevés sikert tudott felmutatni. Nálunk, a kevés pozitív történet mellett, jelentős többségben volt a csupán a vagyonáért „megszerzett” vállalat, melyet rövid időn belül bezártak és felszámoltak, növelve a munkanélküliek amúgy is népes táborát.

Az első választási ciklusban győztes Csoba Tamás nehéz örökséget kapott és a sajnálatos, korai halála miatt és az őt követő T. Asztalos Ildikónak is rövid idő jutott, nem volt lehetőségük, látható várospolitikát végig vinni.

A következő időszakban (1994-2002) sajnos, Miskolc mellett elszaladt Debrecen és Nyíregyháza is felzárkózott ránk. Kobold Tamás polgármestersége mellett, volt Fidesz-KDNP-s és volt MSZP-s többségű közgyűlés és alpolgármesterek is. Ez idő alatt, nem sikerült Miskolcnak saját fejlesztési területeket felmutatni, nem lettek új munkahelyek sem, pedig akkor még itt volt egy nagy, dolgozni tudó és akaró munkás réteg. Nem volt perspektíva, ami előre mutatott volna. Erre az időszakra tehető, a nagyobb elvándorlási hullám megindulása a városból. Ráadásul, a második ciklus végén, még egy idetelepülni szándékozó multit is majdnem sikerült elidegeníteni, egy furcsa magánföldbiznisszel!

Majd jött az MSZP tiszta nyolc éve (2002-2010), Káli Sándor polgármesterségével, MSZP többségű közgyűléssel. De, jött a szokásos, a pártban felülről ezt kérték és a mivel háláljuk meg a kampányfinanszírozásban nyújtott segítséget, című játék, a gyenge minőségben kivitelezett beruházások (rossz nyelvek szerint, a leadott pénzek hiányoztak a jó minőségű kivitelezésekhez), majd a második ciklusban aztán, teljesen oda lett dobva a gyeplő. Meg is látszott az egész, a város működésén!
Ekkor kezdődött a város szegény telepeinek az I. típusú felszámolása is. Ennek az volt a lényege, hogy a frekventált helyen lévő területeket eladták ismerősöknek, nem túl drágán. Az új tulajdonosok, pár százezer forintot ajánlva, kipakolták az ott lakókat, akiknek a későbbi lakhatásuk ugyan nem volt megoldva, de pár napig-hétig, jól éltek az addig soha nem látott mennyiségű pénzből. Ekkor indult Lyukóvölgy és a többi hasonló telep elszlömösödése.
Persze, ne vitassuk el a jó szándékot sem a mindenkori városvezetéstől és hogy azért, történtek kedvező dolgok is! Ilyen volt az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, ami első hallásra elég meredeknek tűnt, viszont összehozott egy olyan együttműködést, ami nem volt korábban a városban! Olyan nagy emberek, akik azóta sajnos már nem élnek, mint Dobrossy István, vagy Barna György álltak a munka élére és szerveztek egy politikától mentes, éppen ezért nagyon értékes csapatot! A pályázat sajnos nem nyert, de az a TDM, amelyikben a város akkori krémjének nagyon sok tagja vett részt, a politikai paletta szinte minden oldalát képviselve, az összeállt. Erre, fel lehetett volna építeni a város jövőjét!

A következő vezetés, Kriza Ákos polgármesterségével (2010-2019), teljes Fidesz-KDNP közgyűlési többséggel, ezt nem mérte jól fel, sőt egy másik TDM-et alakított, lényegében kihajítva az együttműködés csíráját is. Erre az időszakra a Pestről küldött pártkomisszárok parancsai, és a miskolci lakosok nagy részének a kihagyása a közéletből, a jellemző. A városháza teljesen bezárkózott, még úgy sem akart csinálni, mintha érdekelné őket az emberek véleménye. Jellemző volt erre az időszakra, hogy azt a néhány alapkövet ami volt, zárt körben rakták le, ahol a Pestről meghatározott kivitelezők tüsténkedhettek, a Pestről meghatározott és adott pénzekből, a nyilvánosság teljes kizárásával. Információkat, csak a durván pártos városi sajtón keresztül közöltek, tényként, visszakérdezési lehetőségek nélkül.
A városban élő és dolgozó vállalkozások, ha nem tartoztak a belső körbe, lehetőséget sem kaptak, hogy részt vegyenek a beruházásokban, egyéb üzletekben.
Más céllal, de ugyanúgy céltalanul, folytatódott a szegény emberek telepeinek a II. számú felszámolása. A lakhatási körülmények igazi megoldási kísérlete nélkül, marketing szempontból szörnyű névre keresztelt „nyomortelep felszámolás”-i program indult (elsődleges céllal a DVTK pálya melletti parkoló helyének a biztosításához), ami tovább súlyosbította Lyukóvölgynek a lezüllését!
Kedvező ugyanakkor, hogy a munkahelyteremtési folyamatok jól alakultak, kihasználva a világban zajló konjunktúrát, sok új munkahely létesült és több új zöldmezős területet hoztak létre. Ma már nagyon alacsony a munkanélküliség!

Így értünk a 2019. október 13-i választásokhoz. Azt gondolom, hogy Veres Pálnak és csapatának a megválasztása, mindhárom előző ciklus „eredménye”. A remény, hogy lehet a várospolitikát másképpen is csinálni! Nem pártpolitikusként, a pártom rabjaként. Politikusokkal közösen, de nem egy-egy párt foglyaként. Miskolciként a Miskolciakkal. Nyíltan, tisztán és átláthatóan. Reális, valódi perspektívákat felmutatva az embereknek.

Mindehhez, most rendkívül jó a csillagok állása! Az új vezetés, normálisan kezdte kezelni a választásokon alulmaradt felet is. Azzal, hogy minden pártot partnerként vesznek, kialakulhat egy olyan egyensúly, ami a pártokkal együtti vezetést tesz lehetővé, de úgy, hogy egyik párt sem tud döntő befolyást szerezni! Egy jó egyensúlyt fenntartva, valóban megnyílik a hosszú távú problémák kezelésére is az út.
Ilyen a város egyik legnagyobb ügye a szegénykérdés (mert már régen nem csak cigánykérdés) is, ami pártpolitikai keretek között, 4-5 éves ciklusokban kezelhetetlen, hiszen ehhez 15-20 év kell, hogy igazán látható eredmények szülessenek. Ráadásul most, kormányzati szándék is nyiladozik a témában!
De, egy nagytöbbség által elfogadható városfejlesztési koncepció is sokat segítene a polgárok közérzetének a javításában. Meg persze, sok-sok egyéb közös dolgunk lenne még.

Mindezért, még egyszer leírom azt, amivel kezdtem: hogy most, minden értelmes miskolcinak, pártállástól függetlenül, kutya kötelessége segíteni a jelenlegi városvezetést, egészen addig, amíg a saját maguk által is megfogalmazott céljaik szerint intézik a város ügyeit!

Persze, ebben a helyzetben, Veres Pálnak és csapatának is óriási felelőssége van! Ugyanis, ha nem tudnak ezeknek az elvárásoknak megfelelni és kudarcot vallanak, akkor azzal hosszú időre elveszik a miskolciak reményét, egy jobb, élhetőbb város megteremtése iránt és az nagyon negatív következményekkel járna minden itt élőre!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás